letlts.jpg Biztonság

A 2011. március 11-i földrengés és tsunami következtében megsérült Fukushima Dai-ichi atomerőmű helyreállítási folyamatok és a sérüléssel összefüggő sugár-egészségügyi kockázatok értékelése alapján megállapítható, hogy az atomerőmű közvetlen környezetét leszámítva nem áll fenn egészségügyi veszélyhelyzet.

A Külügyminisztérium a japán hatóságok (Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium / Ministry of Economy, Trade and Industry, METI) helyzetelemzéséhez és az általuk meghatározott evakuációs zónákhoz igazodva I-es, „utazásra nem javasolt térségek” kategóriába sorolja a Fukushima prefektúrában található Namie, Futaba, Ōkuma és Tomioka települések területét, valamint a mellékelt térképen vastag piros vonallal körbehatárolt, „restricted area” megjelölésű, a Fukushima Dai-ichi atomerőmű közvetlen környezetében található területet.
E területet a Japánba utazó magyar állampolgárok kerüljék el, az ide való belépést a japán hatóságok tiltják.

A Külügyminisztérium, szintén összhangban a japán hatóságok által kiadott korlátozásokkal, II-es, „fokozott biztonsági kockázatot rejtő térség” kategóriába sorolja a mellékelt, METI által kiadott térképén 1-es és 2-es besorolású, piros és narancssárga színnel megjelölt területeket, amelyek szintén a Fukushima Dai-ichi atomerőmű körülbelül 20 kilométeres körzetébe esnek. Kérjük a Japánba utazó magyar állampolgárokat, hogy amennyiben nem feltétlenül szükséges, a II-es kategóriába sorolt területekre ne utazzanak.

Kérjük továbbá, hogy a Fukushima Dai-ichi atomerőmű közelébe eső, de korlátozás alá nem eső területekre utazást tervező magyar állampolgárok előzetesen tájékozódjanak az alábbi honlapokon: www.nsr.go.jp/english/e_newswww.tepco.co.jp/en/nu/fukushima-np/index-e.html

Az ország többi részébe történő utazás, beleértve a katasztrófa által sújtott és helyreállítás alatt álló megyéket (Miyagi, Iwate, Fukushima), biztonságos; ellátási-, közlekedési- vagy telekommunikációs nehézségek nincsenek.
A csapvíz és a kereskedelmi forgalomba kerülő élelmiszerek fogyasztása biztonságos.

Az általános helyzettel, legfontosabb tudnivalókkal kapcsolatban beutazásuk előtt és Japánban tartózkodásuk során kísérjék figyelemmel a tokiói magyar nagykövetség honlapját: www.mfa.gov.hu/emb/tokyo, huzamosabb idejű tartózkodás esetén pedig érkezésükről, elérhetőségeikről, azok változásáról, valamint Japánból történő végleges távozásukról a "regisztráció konzuli védelemhez" online adatlap kitöltése révén mindenképpen értesítsék a nagykövetséget.

Felhívjuk a Japánba utazó magyar állampolgárok figyelmét, hogy a szigetország földrengések tekintetében a világ egyik legaktívabb zónája. Kérjük, hogy a Japánba történő utazás előtt olvassák el a Magyarország tokiói Nagykövetsége honlapján található tájékoztatót: www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/JP/hu/Konzuliinfo/katasztrofa_taj.htm, és földrengés esetén mindenkor kövessék a japán hatóságok utasításait.

Japán a külföldiek számára kiszámítható, biztonságos ország. A külföldiek jogaikat a nemzetközi jogi normák szerint érvényesíthetik. Törvény biztosítja, hogy ne lehessen őket jogsértő munkára kényszeríteni, s a bérüket visszatartani. A rendőrség és a hivatalos ügynökségek (Public Employment Security Offices) partnerek a külföldieket ért sérelmek orvoslásában. Büntető jogkövetkezménnyel a sérelmet szenvedett külföldinek akkor kell számolnia, ha a tudatos eltitkolás vagy a félrevezetés szándékával illegális alkut kötött, illetve ilyen tevékenységet folytatott. (pl. prostitúció, feketemunka stb.).

Terrorizmus
A terrorizmus veszélye Japánban a közelmúltig elenyésző volt. Az egyetlen jelentős terrortámadás a tokiói metróban elkövetett mérges gáztámadás volt 1995-ben. Japánban magyar és EU állampolgárokat, illetve magyar és EU érdekeltségű vállalatokat, intézményeket ért támadások, atrocitások nem történtek, ezek előfordulási valószínűsége a közeljövőben is minimális.

Bűnözés
A bűncselekmények száma Japánban a 90-es évek második felében jelentősen növekedett, ám az ezredforduló óta tulajdonképpen stagnál.

A japán szervezett bűnözés általában zárt körben működik, és nem érinti a külföldi látogatókat, amennyiben nem kerülnek kapcsolatba a jól körülhatárolható szórakozó negyedek belső viszonyaival. Súlyosabb veszélyt jelenthet a nemzetközi szervezett bűnözés, amely az ezredfordulótól kezdve egyre intenzívebben jelentkezik Japánban. Ennek oka Japán nyitottabbá válása és a külföldi munkaerő alkalmazásának növekedése. A külföldiek egymással történő kommunikációja a kisebb nyelvi és kulturális akadályok miatt könnyebb, így veszélyt jelenthet a Japánba látogatók bűncselekményekbe való bevonása tudatlanul vagy tudatos hozzájárulásukkal egyaránt. Felhívjuk a Japánba bármilyen célból beutazó magyar állampolgárok figyelmét arra, hogy semmilyen szúró-vágó (emberi élet kioltására alkalmas) eszközt ne tartsanak maguknál. A japán a rendőrség bárhol - de különösen a forgalmas turisztikai központokban - és bármikor ellenőrizheti az ott megforduló turistákat, hogy tartanak-e maguknál, a rendőrség szerint veszélyesnek minősülő szúró-vágó eszközt. Japánban a kábítószerekkel kapcsolatban a “nulla tolerancia” elve érvényesül, a gyenge kábítószerek fogyasztása is súlyos börtönbüntetést vonhat maga után. A külföldiek helyzete Japánban jogilag rendezett, a szabályokat megsértőkkel szemben a jól működő apparátus az előírt szankciók szigorú és megalkuvás nélküli alkalmazásával lép fel.

Utazás, közlekedés biztonsága
A japán tömegközlekedés jól szervezett és biztonságos. A tömegközlekedési eszközökön távolságarányos díjat kell fizetni. A menetjegyet az utazás végéig meg kell őrizni, mert az állomás elhagyásához szükséges. A közúti közlekedésben a balkéz szabály érvényes, ami különös figyelmet érdemel az idelátogató magyaroktól. Kevés a baleset, a japán gépjárművezetők figyelmesen vezetnek, a hatóságok rendszeres ellenőrzéssel betartatják az előírásokat. A taxik biztonságosak, távolság alapú fix díjazást alkalmaznak, a borravaló Japánban ismeretlen.

Fontos itt megjegyezni, hogy Japánban sem a magyar, sem Magyarországon kiállított nemzetközi jogosítványt nem fogadják el. Utóbbi oka, hogy Japán csak az 1949-es Genfi Közúti Közlekedési Egyezmény szerint kiállított nemzetközi jogosítványokat ismeri el, Magyarországon azonban az 1968. évi Bécsi Közúti Közlekedési Egyezmény szerinti nemzetközi jogosítványokat állítunk ki.

Hosszabb japán tartózkodás, ill. tartózkodási engedély megszerzése esetén, japán jogosítvány kiállítása szükséges. A japán vezetői engedély beszerzéséhez.:

japán tartózkodási engedély (vízum),
a magyar jogosítvány japán nyelvű fordítása, mely megfelelő illeték ellenében elvégezhető a tokiói magyar nagykövetségen,
igazolás, hogy a magyar jogosítvány sikeres letétele után min. fél évet töltött Magyarországon (pl. önéletrajz).
A japán jogosítvány megszerzésének része, hogy a japán hatóságok rövid (akár idegen nyelven is kitölthető) KRESZ tesztnek és rutin vizsgának vetik alá a kérelmezőket.

Természeti, egyéb katasztrófák
Japán aktív szeizmikus zónában fekszik, tűzhányó tevékenység, földrengés és szökőár veszély folyamatosan fennáll. A Japánban élő vagy tartózkodó magyar állampolgárok életviszonyait érintő objektív körülmény a földrengésveszély. A kisebb földmozgások rendszeresek, de bármikor bekövetkezhet nagy erejű földrengés. A földrengésbiztos technológiák fejlődésével egyre nagyobb biztonságot nyújtó épületek készülnek, az apró, egy-két másodpercig tartó, kárt nem okozó földmozgások nem kell, hogy riadalmat keltsenek. 1995 után 2011-ben bekövetkezett hármas katasztrófa (földrengés, szökőár és nukleáris baleset) utáni helyreállítási munkálatok továbbra is folyamatban vannak, a katasztrófa tanulságai alapján a hatóságok új, megerősített védelmi intézkedéseket dolgoznak ki. de közvetlen hatása ennek a mindennapi életre nincs. Tájfunokra május és október között számíthat az ide látogató. Japánban általában május végétől július közepéig tart az esős évszak (tsuyu). Javasoljuk, hogy a térségbe induló magyar állampolgárok a várható időjárásról utazásuk előtt tájékozódjanak a Japán Meteorológiai Szolgálat honlapján: www.jma.go.jp/jma/indexe.html.

Természeti katasztrófák kezelésére a japán hatóságok folyamatosan készenlétben állnak, a helyi önkormányzatokban működő központok iránymutatásait a TV és a rádió közvetíti veszély esetén. A mobil és internethálózatok esetleges kiesésével számolni kell. A Japánba utazókra fokozottan érvényes, hogy tájékozódjanak a helyi katasztrófavédelmi intézkedésekről, vészkijáratok, tűzoltó készülékek stb. elhelyezkedéséről a szállodában vagy lakókörnyezetben.

Biztonság, közbiztonság szempontjából kockázatos területek, országrészek
Az egyes országrészek között ebben a tekintetben nincs különbség. A 2011. március 11-i hármas katasztrófát követően továbbra is javasoljuk, hogy a Fukushimai erőmű közvetlen környezetét kerüljék, de a tartományba való utazást korlátozások nem kötik.

 

Signal_attention.png Beutazási feltételek, biztosítás, vámjogszabályok

Magyar állampolgár megfelelő anyagi fedezet felmutatása mellett legfeljebb három hónap időtartamra vízummentesen utazhat Japánba. Az útlevélnek a tervezett tartózkodást követően még legalább 6 hónapig érvényesnek kell lennie. A „megfelelő anyagi fedezet” meglétének megítélése a japán hatóságok illetékességébe tartozik, tartózkodási naponként nagyságrendileg alábbi költségekkel lehet számolni: napi 8-10.000 JPY szállásköltség, közép szintű, tokiói hotel esetén; 4000 JPY étkezésre; 700-900 JPY helyi közlekedésre. E költségek nem foglalják magukban az igen drága belföldi utazást, és egyéb kiadásokat. A fenti költésgek a beutazók igényei és programjai szerint komolyan eltérhetnek.

A turizmus céljából magánútlevéllel beutazni kívánóknak az alábbi iratokat kell bemutatniuk:
1. az ország elhagyására hivatott érvényes menetjegyet, vagy az azt helyettesítő igazolást,
2. az országban való tartózkodás alatt felmerülő összes költség megtérítését bizonyítani képes hivatalos igazolást, bankkártyát vagy okiratot.

A vízummentesség nem vonatkozik munkavállalás, letelepedés, hasznot hajtó nyilvános szórakoztatás (beleértve a sportot is), tanulmányok folytatása vagy a foglalkozásának gyakorlása céljából, illetőleg a 90 napot meghaladó tartózkodásra érkező személyekre. Az ezekbe a kategóriákba tartozó személyeknek a japán konzuli hatóságoknál vízumért kell folyamodniuk.
A vízum kiadásáért a konzuli hatóságok semmilyen díjat nem számolnak fel.

Biztosítás
A rövidtávra érkező látogatók mindenképpen rendelkezzenek egészségügyi ellátást fedező utasbiztosítással. Az egészségügyi szolgáltatás magas színvonalú, egyben igen költséges. Orvosi ellátás igénybevételekor nehézséget jelenthet a kommunikáció, bár az orvosok jelentős része beszél idegen nyelven. A külföldi látogatóktól - biztosítás megléte mellett is - általában a kezelés teljes költségének helyszíni kifizetését kérik. A hosszú távon Japánban tartózkodóknak a japán egészségbiztosítási rendszerbe kell bejelentkezniük. Havonta fizetendő kb. 100 USD-nek megfelelő biztosítási díj ellenében a biztosító az egészségügyi ellátás költségének 70%-át fedezi.

Vámjogszabályok
Japánba tilos bevinni:

- kábítószereket, egyéb narkotikumokat, illetve a kábítószerek alkalmazásához használatos eszközöket (füstölők, pipák, stb.)
- kézifegyvert vagy annak alkotóelemeit
- lőszert robbanóanyagokat vegyi fegyverek prekurzor anyagait
- hamisított pénzt, hitelkártyát, ideértve az érme és bankjegy imitációkat is pornográf tartalmú könyvet, magazint, filmhordozót nyers és feldolgozott húst tartalmazó élelmiszert

Engedéllyel lehet bevinni:
élő növények és állatok személyes használathoz szükséges mennyiséget meghaladó gyógyszert és kozmetikumot vadászfegyvert, sportlégfegyvert, kardot, tőrt

Vámmentesen (200.000 jen értékhatár alatt) lehet bevinni:
3 üveg (egyenként max. 760 ml) alkoholos italt 100 db szivart vagy 400 db cigarettát vagy 500 gr egyéb dohányárut

Értékhatár nélkül lehet bevinni és kivinni készpénzt, de az 1 millió jen feletti értékű pénzösszegről nyilatkozni kell. Tanácsok a Japánban 90 napnál hosszabb ideig tartózkodók számára:

Fontos tudnivaló, hogy a magyar útlevelek érvényességi ideje nem hosszabbítható meg, új útlevél beszerzése pedig a tokiói nagykövetségen keresztül 1-2 hónapot vehet igénybe. Így - ha honfitársaink nem Magyarországon intézik az úti okmány cseréjét - kérelmüket célszerű legalább 2 hónappal útlevelük lejárta előtt személyesen benyújtaniuk a nagykövetségen. Az érvénytelenné vált útlevél korlátozhatja őket a külföldre utazás szabadságában. Azokban az ázsiai országokban, ahová a magyar állampolgárok beutazása csak vízummal lehetséges, a vízum kiállításához megkövetelik a legalább hat hónapos érvényességi időt az útlevélben -, de még a Japánbeli tartózkodási engedélyük meghosszabbításában is hátráltató tényező lehet a lejárt útlevél.

 

Japan_JP_JPN_392_Flag1.png Tudnivalók az országról

Aktuális
Huzamosabb idejű tartózkodás esetén kérjük kísérjék figyelemmel a tokiói magyar nagykövetség honlapját: www.mfa.gov.hu/emb/tokyo, érkezésükről, elérhetőségeikről, azok változásáról, valamint Japánból történő végleges távozásukról mindenképpen értesítsék a nagykövetséget.

Közlekedés
Japánban magyar, illetve Magyarországon kiállított nemzetközi jogosítvánnyal nem lehet autót bérelni. Az autóbérlés előfeltétele a japán jogosítvány megléte. Magyar állampolgár az érvényes, a nagykövetségen konzul által hitelesített japán fordítással ellátott jogosítványa bemutatása után a rendőrségen kiegészítő vizsgát letéve juthat hozzá a Japánban érvényes gépjármű vezetői engedélyhez. A közúti közlekedésben a balkéz szabály érvényes, ami különös figyelmet érdemel az idelátogató magyaroktól. A vasúti közlekedés pontos és megbízható. A két legnagyobb légitársaság (ANA, JAL) járatai behálózzák a szigetországot. A szigeteket összekötő hajóforgalom a személyszállításban kisebb jelentőségű.

Időjárás
Japán hegyvidékes domborzata, a szigetcsoport hossza és az ország szárazföldhöz való közelsége együttesen nagyon összetett klímát alakítottak ki. Északon rövid nyarak és hosszú, hóesésben gazdag telek váltakoznak, míg a déli szigetek időjárása enyhébb és párásabb. A téli hónapokban (decembertől februárig) a szibériai hideg levegő Japán nyugati felén okoz erős hóesést. A nyári hónapokra (júniustól augusztusig) meleg, csendes-óceáni levegő jellemző, és ennek köszönhetően magas a hőmérséklet és a páratartalom egész Japánban. A késő nyár a tájfunok szezonja, elsősorban a partszakaszokon.

Vallási és egyéb ünnepek
A japánok szeretnek ünnepelni és ragaszkodnak a hagyományokhoz. Még ma is számtalan vallási rítus él, amit a mai japán emberek évről-évre megtartanak. A japánoknak igen sok ünnepük van, a 13 állami ünnepen kívül még tartanak fesztiválokat, azaz „macurikat” is. Ezek nagyobb ünnepségsorozatok, amik nem csak a japánok, de a turisták számára is sok élményt, látnivalót tartogatnak.

Nemzeti ünnepek

Január 1. Újév (O-Shogatsu)
Az újév a legnépszerűbb ünnepek egyike. Az ünneplés 3 napig tart, ez a tisztelgő, és rokonlátogatások, a szentély-, illetve templomjárás, az ajándékozás és a vidámság ideje. A házaknak és a ruháknak tisztáknak kell lenni - a bejáratot és az autókat fenyőgallyakkal, bambusszal, a szobákat növényekkel, naranccsal, kis papírrákokkal díszítik fel. Éjfélkor a harangokat 108-szor kongatják meg, ezzel elűzve a buddhizmus 108 rossz szellemét. Jellemző ilyenkor a nagy vendégjárás, szerencsekívánás, az utcákon mindenhol szórakoztató események, látványosságok várják az ünneplőket. Mindhárom napon tradicionális ételeket és italokat fogyasztanak. Szilveszterkor szoba- (hajdina) tésztát esznek, ami a hosszú életet szimbolizálja. Dolgoznia azonban senkinek sem szabad és, bár hivatalosan csak január 1. számít ünnepnek, a hivatalok és a válalaltok december 29. és január 3. között zárva tartanak.

Január 15. Felnőtté válás ünnepe (Seijin-no hi)
Ezen a napon ünneplik a 20. életévüket betöltő, nagykorúvá lett fiatalokat. Japánban a jogi értelemben vett nagykorúvá válás 20 éves kortól van. Ekkor nyeri el a választójogot, válik szabaddá dohányozni és szeszesitalt fogyasztani.

- Február 11. Államalapítás ünnepe (Kenkoku-no hi)
- Március 21. Tavaszi napéjegyenlőség A természet ünnepe.
- Április 29. növények ünnepe (Midori-no hi) A néhai Hirohito császár születésnapja, új néven megőrizték munkaszüneti napnak.
- Május 3. Az Alkotmány ünnepe
- Május 4. Munkaszüneti nap
- Május 5. Gyermekek napja
- A három, egymáshoz közel eső, gyakran szombattal és vasárnappal kiegészülő állami ünnep alkotja   az ún. „Aranyhetet”. A gyermeknapon, korábban a fiúk ünnepén a fiúk hagyományos ajándékokat:     szamuráj sisakot, miniatűr kardot kapnak. Ma már a lányok is kapnak ajándékot. Ezen a napon         körmenetet tartanak, amelyen egy kisméretű szentélyt, O-mikosit hordoznak körbe a közösség         tagjai.

- Szeptember 15. Idősek napja Az öregek tiszteletének ünnepe.
- Szeptember 23. Az őszi napéjegyenlőség ünnepe Ezen a napon felkeresik a templomokat, és halottaikért imádkoznak.
- Október 10. Az egészség és sport ünnepe Számos vállalati és iskolai sportversenyeket rendeznek ilyenkor.
- November 23. Hálaadás a munkáért
- December 23. Akihito császár születésnapja – Japán nemzeti ünnepe 
- A császári család a palota erkélyén fogadja a jókívánságokat.

Egyéb hasznos információk
Japán pénzneme a jen. A pénzváltás az országba érkezéskor valamennyi nemzetközi repülőtéren és kikötőben megoldott. Ugyancsak általános a pénzváltás a nagyobb szállodákban. Fontos figyelembe venni, hogy az eurót nem minden bankban váltják. A pénzváltás szempontjából legszélesebb körben elfogadott külföldi valuta az USA dollár.

A külföldi bankkártyák használata korlátozott. Egyes fizetőhelyek és bankautomaták csak a japán bankok által kibocsátott kártyákat fogadják el. Szintén figyelemmel kell lenni arra, hogy a bankautomaták meghatározott üzemidő szerint működnek, éjszaka, hétvégéken és ünnepnapokon csak korlátozottan vagy egyáltalán nem üzemelnek.

Japánban a leginkább – de így is igen korlátozottan - használt idegen nyelv az angol. Általában nagyon nehézkes idegen nyelven kommunikálni.

A hálózati feszültség egyedülállóan 100 V (nem az amerikai kontinensen használt 110V). Kelet-Japánban 50 Hz, Nyugat-Japánban 60 Hz. A hálózati csatlakozóhoz adapterre van szükség. Erre elektronikai cikkek vásárlásakor is figyelemmel kell lenni.

Japánban a mobiltelefon hálózatok 2 gigahertzes technológiával működnek és nem GSM rendszerűek. A külföldi mobiltelefon készülékek - beleértve az ún. háromnormás készülékeket is - Japánban nem használhatók.

Hasznos telefonszámok
Rendőrség: 110,
Tűzoltóság és a mentők: 119

 

Health.png Közegészség, egészségügyi helyzet

Japánban nagy súlyt fektetnek a tisztaságra, és a japán kultúrában gyökerező közösségi szellem érzékelhető az egészségügy területén is. Beteg emberek gyakran maszkokban járnak, hogy ne fertőzzék meg embertársaikat, a mentőhálózat – melyet a tűzoltóság működtet - jól felszerelt, az önkormányzatok rendelkeznek járványügyi programokkal. Japán egészségügyi és járványügyi helyzete igen jó, az utazók számára védőoltás, egyéb különös elővigyázatosság nem szükséges. A japán gyermekek körében a B encephalitis elleni védőoltás kötelező, ezt a hosszú távon Japánban tartózkodó, rendszeresen gyermekközösségbe járó külföldi gyermekek számára is ajánlott.

A 2011. március 11-ét követő nukleáris katasztrófához köthető sugár-egészségügyi kockázat a Fukushima Dai-ichi atomerőmű közvetlen környezetét leszámítva nem áll fenn. A sugárzással kapcsolatos általános ismeretekkel és az aktuális helyzettel kapcsolatban Japánba történő utazás előtt tájékozódjanak az Országos Atomenergia Hivatal www.haea.gov.hu, illetve az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet www.osski.hu honlapján. A csapvíz és a kereskedelmi forgalomba kerülő élelmiszerek fogyasztása biztonságos.

Utoljára módosítva: 2014. 02. 06.